2012. május 9., szerda

Magyarország az újkor kezdetén

Évszámok, fogalmak, személyek:

Időrend
1526: Mohácsi csata
1532:Kőszeg ostroma
1538:a váradi béke
1541:Budát elfoglalják a törökök
1552:Temesvár, Drégely, Szolnok és Eger ostroma
1566:Szigetvár ostroma
1593:a tizenöt éves háború (hivatalos) kezdete
1604:Bocskai-féle felkelés kezdete
1606:bécsi béke. – zsitvatoroki béke
1613-1629: Bethlen Gábor Erdély fejedelme
1664:Zrínyi Miklós téli hadjárata – A „szégyenletes” vasvári béke
1686:Buda –és Közép-Magyarország- felszabadul a török uralom alól
1699: karlócai béke
1703: II. Rákóczi Ferenc-felé szabadságharc kezdete
1705:szécsényi országgyűlés – Rákóczi Magyarország vezérlő fejedelme
1707:a Habsburg-ház trónfosztása az ónodi országgyűlésen
1711:A szatmári béke

FOGALMAK
Váradi béke:1538-ban Váradon Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között kötött béke. Megegyeztek, hogy Szapolyai halála után, ha nem születik utódja Habsburg Ferdinánd kapja területeit és lesz az ország uralkodója.
Fejedelem:államfő, uralkodói cím
Vilajet: a törökök által hódoltatott területek kerületekre oszlottak, ezeket törökül vilajeteknek nevezzük (budai és temesvári)
Pasa:a vilajetek élén állnak. A pasák szedték be az államnak fizetett adót, ők voltak a katonai parancsnokok és a legfőbb bírók is.
Gyermekadó:adófajta. A török adószedők időként megjelentek a falvakban. A legerősebb gyerekeket kiválasztották, és családjuktól elvéve janicsároknak nevelték őket.
Szpáhibirtok:a szultán katonai érdemek fejében a szpáhiknak adományozott birtok.
Kettős adózás:a jobbágyok a hódoltságban az elmenekült földesuraknak és a szpáhiknak egyaránt adót fizettek. Ezt nevezték kettős adózásnak.
Hajdúk: eredetileg marhahajcsárok, akik harcedzett, vitéz emberek voltak, később katonai szolgálatot vállaltak Bocskai seregében
Mecset: mohamedán imaház
Minaret:magas, karcsú torony. Innen szólították imára a mohamedán hívőket.  
Bécsi béke:Habsburg Rudolffal kötött béke 1606-ban amely elismeri  Erdély önállóságát tiszteletben tartja a vallásszabadságot és a rendi jogokat
Szent Liga:a magyar főváros, Buda felszabadítására alakult Habsburg-Lengyel-Velencei szövetség Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő vezetésével 1683-ban. Ehhez csatlakozott később Oroszország is.

SZEMÉLYEK
Szapolyai János: erdélyi vajda, 1526-1540-ig I. János néven Magyarország keleti részének uralkodója
Izabella: Jagelló Zsigmond lengyel király lánya. Miután férjhez ment Szapolyaihoz magyar királyné. 1556-1599-ig Erdély kormányzója.
János Zsigmond: 1540-1570-ig Magyarország keleti részének uralkodója, Erdély első fejedelme. Szapolyai és Izabella gyermeke.
Habsburg Ferdinánd: Habsburg-házból származó  herceg, 1536-1564-ig Magyarország nyugati részének uralkodója, 1558-tól német-római császár is
Fráter György vagy György barát: esztergomi érsek és bíboros. János Zsigmond gyámja. Erdélyi Fejedelemség megszervezése az ő nevéhez fűződik.
I.Szulejmán: az Oszmán Birodalom uralkodója 1520-1566-ig
Bárhori István: keleti országrész legnagyobb birtokosa, művelt főúr, kiváló hadvezér és politikus. 1571-1586 erdélyi fejedelem. Fejedelemsége alatt vált Erdély önálló államrésszé. Lengyelország királya.
Károli Gáspár: az ő vezetésével fordítják magyarra a Bibliát 1590-ben.
Pázmány Péter: esztergomi érsek. Célja, hogy az ország minden lakosa katolikus legyen. Megalapította a nagyszombati egyetemet.
Bocskai István: Magyarország és Erdély fejedelme. Bécsi és a zsitvatoroki béke megkötője.
Bethlen Gábor: Erdély fejedelme 1613-1629-ig. Erdély az ő  uralkodása alatt élte fénykorát.
I.Rákóczi György: Bethlent követő fejedelem. Erdély aranykorának folytatója
II.Rákóczi György: I. Rákóczi Györgyöt követő erdélyi fejedelem, uralkodása ideje alatt hanyatlik az Erdélyi Fejedelemség
Zrínyi Miklós: a XVII. századi Magyarország leghíresebb, legvitézebb katonai vezetője és költője. A téli hadjárat vezetője.
I.Lipót: Habsburg császár és magyar király (1657 – 1705)
Wesselényi Ferenc: nádor, a Habsburg-ellenes mozgalmak vezetője
Thököly Imre: a Felvidéki Fejedelemség megteremtője.  (1682-85) Bujdosók élére áll.
XI. Ince: a Szent Liga megalapításának kezdeményezője
Lotharingiai Károly: a Szent Liga egyik vezére
Savoyai Jenő: a Szent Liga másik vezére
II.Rákóczi Ferenc: a Rákóczi-féle szabadságharc vezére
Gr. Károlyi Sándor: a 1711-es szatmári béke megkötője
(Vak) Bottyán János: Rákóczi seregében a legvitézebb ember
Mikes Kelemen: Rákóczi történetírója
Bercsényi Miklós:Rákóczi leghűbb barátja, segítője
Szondi György: Drégely kapitánya
Jurisics Miklós: Kőszeg kapitánya
Dobó István: Eger kapitánya
Nyári Lőrinc: Szolnok kapitánya
Losonczy István: Temesvár kapitánya
Zrínyi Miklós: Szigetvár kapitánya



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Üzenj itt, ha kérdésed, vagy mondanivalód van!